Hogyan építünk most?

Napjainkban egy átlagos építkezés szinte elkerülhetetlen velejárója a por, a piszok, az építő gépek miatti zaj és rezgés, rázkódás és más hasonló bosszúságok. Emiatt kevesen örülnek annak, ha a szomszédban építkezés kezdődik, azonban, ha a saját házunkról van szó, sokunkban megvan az a tévképzet, hogy minél tovább és többet betonoznak, annál nagyobb biztonságban leszünk. Ma átlagosan egyetlen négyzetméter lakás építéséhez 7-800 kg betont és 40 kg vasat használunk fel a tartószerkezethez és csak ezután következnek a falak és burkolatok.

Az építkezéssel a fentinél is nagyobb probléma, hogy roppantul környezetszennyező. Ennek valós mértékét és módját azonban csak az elmúlt években kezdtük igazán megérteni. Már nem az építési törmelék, azaz a sitt elhelyezése a legnagyobb gond, hanem a légszennyezés. Az épületekhez, épített infrastruktúrához köthető üvegházhatású gáz kibocsátás a világ teljes lábnyomának kb 40%-át teszi ki. Ebbe beletartozik az építés, fenntartás, energiaellátás és a bontás is. Ennek nagyjából a negyede, 11% a kulcsrakész átadásig kibocsátott CO2 egyenérték, vagyis a karbon lábnyom. Meg kell azonban jegyezni, hogy egy korszerű követelményeknek megfelelő épület esetében az építés részaránya az életciklusban ennél jóval nagyobb is lehet. Ez a szigetelés és az épületgépészet folyamatos fejlődésének köszönhető. A szerkezetépítés azonban, főként a cement és acél gyártás, erős lemaradásban van. A probléma mértékét tekintve pedig elmondható, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete szerint a legnagyobb kihívás, amivel ebben az évszázadban a világnak szembe kell néznie, az antropogén klímaváltozás és ennek közvetlen és közvetett következményei, melyekhez képest a COVID-19 világjárvány egy halvány széljegyzet lesz csupán a történelem margóján. Mostanra a klímaszkeptikus vélemények is eltűnőben vannak, a vita eldőlni látszik. A klímaváltozás tehát valóság, sokat tettünk és ma is teszünk érte, de a jövőben még többet kell tennünk ellene és a változások sorából nem maradhat ki az sem, ahogyan építkezünk.

Pedig lehetne így is:

Lehet ma már tisztán, gyorsan és környezetbarát módon építkezni akár nagy méretekben is. Vannak már és folyamatosan fejlődnek új anyagok, eszközök és technológiák. Mi több, itthon is használjuk már ezeket, csak még nem széles körben elterjedten.

Az építőiparnak a legnagyobb lökést a megújulásra az elmúlt pár évben a klímaváltozás és az iparág ebben vállalt kiemelkedő szerepének felismerése adta. De természetesen fontos és önmagában is elegendő szempont volt az is, hogy az emberek igényesebbek lettek környezetükre. Az elvárások a műszaki tartalommal szemben megnőttek. Mostanra a nemzetközi, de már a hazai szakma is egyfajta építőipari forradalmat emleget. Ennek igen sok komponense van az életünk minden részletére kiterjedő digitalizációtól, fejlett informatikai módszerektől az új anyagok, szerkezetek megjelenéséig. A szerkezetépítésben azonban az új anyag a legtöbb esetben inkább egy régen is használt anyag modern technológiával átitatott reneszánszát, vagy több anyag ravasz ötvözését jelenti. Ezzel a múlté válnak a korábbi hátrányok és összeadódnak az egyes komponensek jó tulajdonságai.

A legszembetűnőbb fejlődésen és átalakuláson a faszerkezetek, vagy sokkal inkább a fa alapanyagú modern épületszerkezeti komponensek mentek keresztül. A fa egyik legfontosabb előnye, hogy az egyetlen anyagunk, aminek az „előállítása” CO2 elnyeléssel jár és nem pedig kibocsátással. Felhasználásával egy épület környezetszennyező tájsebből könnyedén a megoldás egyik eszközévé alakítható át. Továbbá a fa az egyetlen építő anyagunk, amely fenntartható erdőgazdálkodás esetén korlátlan ideig fog bőségesen rendelkezésünkre állni. A fenntartható erdőgazdálkodás pedig mára olyan alapvető követelmény Európában, mint az általános iskolai végzettség. Ráadásul az így kezelt és gyorsabban növő erdők adott idő alatt nagyjából kétszer annyi CO2-t képesek kivonni a levegőből, mint egy gondozatlan erdő. Emellett a fa épületek kísérletekkel igazoltan a legkiválóbb feltételeket tudják biztosítani a jobb életminőséghez.

A beton és az acél mindemellett persze nem tűnik el nyomtalanul. Ahol hatékonyan tudnak működni ezek az anyagok ott fel lehet, és fel is kell használni előnyös tulajdonságaikat. Ma már léteznek, sőt, folyamatosan fejlődnek az erre irányuló tervezési elvek és velük együtt az új anyagok. Ezek együttesen lehetővé teszik, hogy egy építkezés gyors, stresszmentes, megfizethető, környezeti ártalom és kompromisszum mentes, és a végeredmény minden létező műszaki paraméterben kimagasló legyen.