FennTARThatÓSZERKEZET – a szerkezetépítés karbon lábnyoma
Mi is a probléma?
Ennél nem fontosabb semmi – volt a címe az angol tartószerkezet tervező kamarának a témában megjelentetett első cikkének. Azért írták ezt, mert az anthropogén klímaváltozás az emberiség legnagyobb kihívása az ENSZ és a tudományos élet szerint is, és ebben az építőiparnak is oroszlánrésze van. Az épített környezet az összes kibocsátás 40%-áért, míg a tartószerkezet építés önmagában 8-11%-ért felelős. Bár a felhasznált anyagaik és előállításuk nem kimagaslóan nagy kibocsátásúak más anyagokhoz, pl színesfémekéhez képest, azonban roppant nagy mennyiségben használjuk őket. A víz után a beton a legnagyobb mennyiségben használt anyag. Az ipar persze tudja ezt és egyre gyakrabban kerül elő a zöld beton, meg a 100%-ban újrahasznosított acél elve. Azért csak elve mert a hagyományos építőanyagok semlegessé tételéhez szükséges technológiák nem elérhetők nagy mennyiségben, a hozzájuk szükséges forrásokból pedig kifejezetten hiány van már most is. Emiatt hulladék vassal és cement helyettesítő kötőanyagokkal is csupán 30%-kal vehető vissza a kibocsátás jó esetben. A jelenlegi gyakorlat azonban ennél jóval szerényebb. A hagyományos építőanyagok karbon semlegessé tétele várhatóan meg fog történni ugyan, de számottevő mértékben csak a 2050-es évekre. Akkorra pedig a 1,5-2,0 fokért folytatott harc el fog dőlni. A beton az acél és a kerámia kizöldítésével, lássuk be, elkéstünk. A gyors megoldást muszáj lesz más anyagok felhasználásában keresnünk.
Miért fa szerkezet?
A fa szerkezetépítési technológia kivételes tulajdonsága a többi technológiával szemben, hogy az előállítási folyamat nagyrészét nem az ember végzi dízel munkagépekkel és nagyteljesítményű kazánokkal, hanem a fa megújuló solar energiát használva vízből és a levegőből kinyert széndioxidból. Bizony, kinyert széndioxidból. Vagyis a fa építés azzal kezdődik, hogy az alapanyag előállítás során nagy mennyiségű CO2-t vonunk ki a levegőből. Úgy 5 tonnát évente és hektáronként. A kitermelést követően persze van hulladék, ami vagy a természetben bomlik le, vagy legnagyobb valószínűséggel fűtőanyag lesz belőle és a CO2 visszajut, de a fa 60-70%-a így is hosszú időre, akár 50-100 évre, beépítésre, a CO2 pedig eltárolásra kerül. Ez alatt az idő alatt a technológia sokat fejlődhet, sikerülhet a közlekedést, fűtést, hűtést és az energia szektort semlegessé tenni.
Persze nehogy úgy extrapoláljunk, hogy az erdőirtás környezetbarát. Nem csak a klímaváltozással, hanem a természetes élőhelyekkel, biodiverzitással is gondok vannak (több más mellett). Továbbá az erdő csak akkor tárol el 5tonna CO2-t hektáronként, ha van erdő. A tarra vágott domboldal csak tovább pusztul. Ezért fontos, hogy az elkötelezett faszerkezet gyártó cégek a fát kizárólag fenntartható erdőgazdálkodást folytató erdőből veszik. Ami annyit tesz, hogy amit kivágnak, vissza is ültetik. Ezt az FSC és a PEFC független nemzetközi szervezetek ellenőrzik és szavatolják. És az sem mellékes, hogy az aktívan kezelt erdők kétszer olyan gyorsan nőnek és veszik fel a CO2-t, mint a természetes erdők. Hogy van-e az erdők kitermelhetőségének korlátja? Persze van. De tekintettel arra, hogy a 2022-ben Magyarországon a CLT építéshez felhasznált fa mennyiség csak Ausztria és Németország erdeiben pár óra leforgása alatt nő meg, talán hihető, hogy van még tartalék.
Mit teszünk mi?
A tartószerkezetek CO2 lábnyomának számítására külföldön már vannak szabványok, előírások segédletek. Ezek felhasználásával mi már 2020 óta értékeljük ki az általunk tervezett épületek lábnyomát. A kapott adatokból adatbázist építünk és újabban ennek felhasználásával tudományos cikkek publikálásába is kezdtünk. A fenntartható tervezés is kutatási területeink közé tartozik.
CLT épületeinkhez is elkészítjük a számításokat kutatási célból megrendelés nélkül is. Az eredmények jellemzően kiválóak szoktak lenni és arra mutatnak, hogy a CLT felhasználásával készült épületvázak a 2040-es évek után is korszerűek lesznek majd. A jó eredményeket ügyfeleinkkel meg szoktuk osztani egy ajándékba küldött kiértékelés formájában. A kiértékelés számszerűen igazolja, hogy a CLT választása nem csupán műszaki, hanem társadalmi szempontból is helyes és követendő.
